Budapest, 2022. október 19. – A fejlesztés területén is érzik a vállalatok az akkut IT munkaerőhiányt, legtöbben két éve nem tudják betölteni a meghirdetett pozíciókat. Vannak vállalatok, ahol 50-100 millió forintos kiesést okoztak az IT fejlesztők hiánya miatt elhalasztott projektek, azonban a módszertani szemléletváltás enyhítheti a problémát – derül ki az Oriana „Üzleti alkalmazásfejlesztés és üzleti folyamatok digitalizációjának helyzete 2022” című vezetői kutatásából. A low-code, no-code platformok olyan szakemberek, vagyis citizen developerek kezébe adják a fejlesztés szabadságát, akik ezzel az eszközzel saját munkájuk hatékonyságát és a vállalat eredményességét növelik, miközben enyhítik a fejlesztői hiányt. A témában Bakk József, az IDC Magyarország vezetője is állást foglalt.
Az IT munkaerőhiány elhúzódó probléma, szinte minden szektort érint, a magyar vállalatok nagy része évek óta keresi a megfelelő fejlesztőt egyes feladatok elvégzéséhez. Az új KATA törvény is csak súlyosbította a problémát, hiszen minden második informatikus Magyarország elhagyásán gondolkodik a megváltozott szabályozások hatására (No fluffs jobs felmérése szerint). Az elvándorlást az is tovább gyorsíthatja, hogy a külföldi vállalatok tudatosabban emelik a béreket, és vonzóbb a stabilabb, euróban kifizetett jövedelem.
Az Eurostat adatai alapján a magyar vállalatok 29 százalékánál van szükség IT szakemberre, ami EU-s viszonylatban a második legmagasabb arányt jelenti Belgium és Írország után (19% of EU enterprises employ ICT specialists). Mindeközben a világpiacon tapasztalható infláció, háborús helyzet és energiaválság hatására jelentős mértékben tovább drágul az alkalmazások fejlesztése.
Az Oriana által készített, „Üzleti alkalmazásfejlesztés és üzleti folyamatok digitalizációjának helyzete 2022” című, nem reprezentatív vezetői kutatás szerint a magyar vállalatok elsődlegesen az üzemeltetés területén érzik a munkaerőhiányt (64,7 százalékuk). Kevéssel második a szoftverfejlesztés területe, ahol a cégek 61,7 százaléka keres IT szakembert, de sok informatikus hiányzik a biztonság területéről is (47 százalék). Az akkut fejlesztőhiány miatt a vállalatok 44 százalékánál kellett üzleti projekteket elhalasztani vagy módosítani, ami az esetek többségében 50-100 millió forintos kiesést okozott.
Az üzleti területek és az IT szoros együttműködése kiemelt szerepet kap
„Kutatásunk kimutatta, hogy a cégek tartósan küzdenek az IT területen tapasztalható munkaerőhiánnyal, hiszen egyharmaduk immár két éve nem tudja betölteni az üres pozíciókat” – mondja Basa Richárd, az Oriana vezérigazgatója.
Minél tapasztaltabb kollégát keresnek, annál több időbe telik megtalálni a megfelelő szakembert, néha éveket vesz igénybe ez a folyamat. Ráadásul nem csak az időfaktor jelent komoly tényezőt a toborzás során. A válaszadók többsége azért nem tudta feltölteni az üres pozíciókat, mert egyáltalán nem talált megfelelő jelöltet (52,9 százalék) vagy nem tudtak megegyezni az együttműködés kereteit illetően (26,4 százalék).
A fejlesztők hiánya komoly versenyhátrányt is jelenthet azokban a szektorokban, ahol az Oriana felmérése szerint az egyedi szoftverek segítségével az általános üzleti és back office folyamatokat fejlesztenék. A munkabérek emelkedése ugyanis választás elé állítja a cégeket, mivel egy low-code, no-code automatizációs platform bevezetésének megtérülése hatványozottan felgyorsult az emberi erőforrás költségekkel szemben, valamint tovább tudná erősíteni a cégek hibrid munkavégzéssel és digitális transzformációval kapcsolatos törekvéseit is.
A citizen developerek, vagyis azok a szakemberek jelenthetik a megoldást erre a helyzetre, akik programozási ismeretekkel nem rendelkeznek, nem feltétlenül az IT csapat tagjai, de no-code, esetleg low-code automatizálási platformok eszköztárával támogatják saját feladataik elvégzését, illetve akár egy prototípus megoldást is képesek lefejleszteni. A most 25-45 éves korosztály képviselői egyébként már igen nagy arányban képesek erre. Problémát jelent azonban, hogy jelenleg rejtett erőforrásként látják el napi feladataikat, ami a felmérésből is kiderül, hisz az automatizálási platformok eszköztárával dolgozó szakembereket a megkérdezettek többsége vagy nem ismeri, vagy nem tudják, hogy dolgoznak-e a vezetésük alatt hasonló skillsettel rendelkező munkavállalók (47,06 százalék). 32,3 százalék viszont jó, 8,82 százalék egyenesen kiváló tapasztalattal rendelkezik a citizen developerekkel való együttműködéssel kapcsolatban.
A komplexebb enterprise fejlesztésekhez továbbra is professzionális fejlesztői csapatra van szükség, de szerencsére, a vállalatok nagy része már felismerte a low-code, no-code automatizációs platformok előnyeit, hiszen az Oriana kutatásban megkérdezettek 49 százaléka 1 éven belül vagy az elkövetkező 1-3 évben már tervezi ilyen jellegű platformok bevezetését.
„A technológia elterjedését segíti, hogy a megkérdezettek szerint a low-code, automatizációs platformok valamilyen szinten növelik az üzleti megoldások hatékonyságát (összesen a válaszadók 79 százaléka szerint). Emellett az IT és a gazdasági területek közötti párbeszédet is elősegítheti, hiszen a platform egyforma mértékben járul hozzá a gördülékenyebb munkavégzéshez, és az IT-s kollégák is jobban megértik az üzleti problémákat egy vállalaton belül” – fejezte be Basa Richárd.
„Az üzleti alkalmazásfejlesztés és üzleti folyamatok digitalizációjának helyzete 2022” kutatás eredményeit az IDC adatai is alátámasztják, mely szerint a 2022 elején 30 millió fős low-code, no-code fejlesztői közösségnek a 40 százalékát olyan szakemberek teszik ki, akik IT tudással nem rendelkeznek. Érdekes adalék, hogy az IT tudással nem rendelkező low-code, no-code felhasználók felét egyáltalán nem azért fizetik, hogy fejlesszenek. Ők a low-code, no-code platformokra eszközként tekintenek, mellyel a saját munkájuk hatékonyságát és vállalati eredményességüket növelik.
Enyhíti a vállalatok fejlesztők iránti éhségét
„Berobbant az üzleti világba, és hatékonyabbá teszi annak működését a low-code, no-code koncepció” – véli Bakk József, az IDC Magyarország vezető elemzője.
Az elemző szerint a magyar piacon az átlagosnál kedveltebb a személyre szabott szoftverfejlesztés, így ennek megfelelően a helyi piac saját magához viszonyítva nyitottabb a low-code, no-code technológia iránt, ami magasabb szintre emeli a munkavégzést azáltal, hogy új lehetőségeket teremt a nem IT-s szakembereknek saját feladataik és folyamataik automatizálására, hatékonyabbá tételére.
Meggyőződése, hogy a technológia nemcsak egy fejlesztési platformot ad a citizen developerek kezébe, de közvetetten emeli magasabb szintre a munkavégzési élményt, közvetlen hatása pedig az agilisabb attitűd, a feladatok hatékonyabb és gyorsabb ellátása, ami minden digitális átalakuláson elindult vállalat célja.
A low-code, no-code platformok középtávon enyhítik a vállalatok fejlesztők iránti éhségét, hosszabb távon új lehetőségeket és munkahelyeket is teremtenek, gyorsítják a digitalizációt a vállalatok azon területein, ahol eddig ezek elmaradtak, például back office, HR, beszerzés, adminisztráció. „Kiválthat humán fejlesztőket a technológia, de új igényeket is támaszt. Mivel a munkavégzés hatékonyságának és az alkalmazások fejlesztésének összességében pozitív löketet ad, a közepes és nagyobb méretű vállalatoknál a platformnak köszönhetően kevesebb IT fejlesztővel is beérik” – fejezte be Bakk József.
Az előttünk álló időszak mindenképpen mozgósítani fogja a piaci szereplőket. Ám felkészültebbnek bizonyulhatnak azok, akik tudatosan mérik fel saját üzleti igényeiket, feltárják rejtett belső erőforrásaikat, és megtalálják azon digitalizációs pontokat folyamataikban, amelyekkel azonnali megtérüléssel, azonnali eredményeket tudnak majd felmutatni.
Oriana „Az üzleti alkalmazásfejlesztés és üzleti folyamatok digitalizációjának helyzete 2022” kibővített adatok
IT munkaerőhiány
A több válaszlehetőség közül az üzemeltetést a válaszadók 64,7 százaléka jelölte meg annak a területnek, ahol az IT munkaerő hiányát a vállalat erőteljesen érzi. Második viszont a fejlesztés volt, itt a cégek 61,7 százaléka keres IT-s kollégát. A harmadik terület ezen a listán, az IT biztonság áll, ahol a szervezetek 47 százaléka nem tud teljes alkalmazotti létszámmal működni.
Sorrendben a negyedik ebben a rangsorban az IT support, a helpdesk 41,1 százalékkal, ötödik az IT menedzsment 14,7 százalékkal, hatodik a tesztelés területe 11,7 százalékkal. Az egyéb kategóriáknál a securityt és az üzleti elemzést említették, mint olyan terület, ahol a munkaerőhiány már feltűnő.
Az IT munkaerő hiánya elhúzódó problémának látszik, hiszen a vállalatok közel egyharmada (32 százaléka) immár két éve nem tudja betölteni az üres IT pozíciókat. És ez még a legrövidebb időszakot jelenti, hiszen a megkérdezettek 29 százaléka 2-3 éve küzd ezzel a problémával, 24 százalékuk pedig 3-5 éve, a többiek (8,8 százalék) pedig több mint öt éve keresik a megfelelő szakembert (a fennmaradó 5 százalék egyéb időtartamot jelölt meg).
Az IT toborzás időszaka
Az IT munkaerő toborzási folyamata is eléggé elhúzódik. A junior, vagyis relatíve kezdő pozíciók esetében a válaszadók többsége 3-6 hónapot is ki kell várjon (44 százalékuk 3 hónapot jelölt meg, míg 38 százalékuk 6-ot), csupán 11 százalékuknak sikerül 1 hónap alatt felvenni a kezdő kollégát. Szenior pozíció esetében a toborzási időszak 3-6 hónappal kitolódik a junior pozíciókhoz képest: a válaszadók közül senkinek sem sikerült egy hónap alatt megfelelő kollégát találni, többségüknek (38 százalék) egy évet vesz igénybe ez a folyamat.
Az okok is változóak, hogy miért nem tudták feltölteni a nyitott IT-s pozíciókat, a válaszadók többsége nem talált megfelelő jelöltet (52,9 százalék) vagy nem tudtak megegyezni az együttműködés kereteit illetően (26,4 százalék). Az esetek 8 százalékában egyáltalán nem voltak jelentkezők a meghirdetett állásokra. Amikor a kutatásban rákérdeztek arra, hogy miért nem tudtak megegyezni az együttműködés kereteit illetően, kiderült, hogy az esetek többségében (84 százalék) a díjazás jelentett problémát.
Az IT munkaerőhiány következményei
Az akut IT munkaerőhiány azt jelentette, hogy az esetek 44 százalékában a vállalatoknak projekteket kellett módosítani vagy elhalasztani. Noha a legtöbben nem tudták számszerűsíteni, hogy azok módosítása vagy halasztása mekkora közvetlen pénzügyi kárt okozott, az elszenvedő vállalatok több mint egyharmadánál (35 százalék) 50-100 millió forintos hiány keletkezett a nehezen megtalálható IT szakemberek miatt.
Citizen developerekkel kapcsolatos tapasztalat
Az IT munkaerőhiányt enyhítő citizen developereket, vagyis a programozási ismeretekkel nem rendelkező, de low-code, automatizálási platformok eszköztárával dolgozó szakembereket a megkérdezettek többsége nem ismeri vagy nem tudja, hogy dolgozna a cégnél hasonló szakember (47,06 százalék). A megkérdezettek 32,3 százaléka viszont jó, 8,82 százaléka egyenesen kiváló tapasztalattal rendelkezik a citizen developerek kapcsán.
A legtöbb vállalat az általános üzleti folyamatok digitalizációjával foglalkozna (64,7 százalék), de napirenden van az általános back-office folyamatok fejlesztése (50 százalék), ahogy a szerződéskezelés, dokumentumkezelés, iratkezelés módosítása is (41 százalék) az ERP-rendszert kiegészítő fejlesztések (38 százalék), de javítanának fejlesztéssel a pénzügyi folyamatokon (32 százalék), HR területen (17 százalék) vagy jogi téren (11 százalék), de a sales- marketingen is (8 százalék).
Üzleti és IT hatásai a platformnak
A kutatásban megkérdezett vállalatok 47 százaléka szerint a low-code/automatizációs platformok valamelyest növelik az üzleti megoldások hatékonyságát, míg 32 százalékuk szerint látható mértékben növekszik a hatékonyság. Csupán a megkérdezettek 8 százaléka gondolja, hogy a technológiának nincs közvetlen hatása az üzleti hatékonyságra, a fennmaradó 11 százalék egyéb választ jelölt meg.
A platform a gazdasági és IT terület együttműködését egyértelműen jobbá teszi, hiszen a megkérdezettek 23 százaléka szerint hozzájárulnak a gördülékenyebb munkavégzéshez, és hatásukra jobban megértik az üzleti problémákat az IT-s kollégák, hiszen van egy közvetítő. A válaszadók 38 százaléka azt gondolja a platform eredményes lehet, de a kollégák edukációjára nagyobb hangsúlyt kell fektetni (egyéb – 14 százalék).
A low-code automatizációs platformok bevezetése
A vállalatok 44 százaléka az elkövetkező 1-3 évben tervezi bevezetni a low-code, automatizációs platformokat, 5,88 százalékuk 1 éven belül már foglalkozna velük. A válaszadók 2,9 százaléka 3-5 éven belül vezetné be a megoldást, míg 38,2 százalékuk nem tervezi a platformok bevezetését. A jelenlegi gazdasági környezetben a megkérdezettek 20 százaléka tervez több pénzt költeni a low-code, automatizációs platformokra, 55 százalékuk változatlan büdzsével tervez, 5 százalékuknál várható csupán költségcsökkentés, a fennmaradó 17 százalék az egyéb választ adta meg.
Kutatási módszertan
Az Oriana „Üzleti alkalmazásfejlesztés és üzleti folyamatok digitalizációjának helyzete 2022” című anonim, nem reprezentatív kutatás közel 40 vállalati vezető megkérdezésével készült 2022 augusztus- szeptembere között, kis- közepes és nagyvállalatok képviselőinek megkérdezésével, akik az IT, pénzügy, állami szféra, egészségügy, telekommunikáció és média, energetika, kereskedelmi szektort képviselték. A vállalatok 26,4 százaléka 1-10 fős IT csapatot, 32,3 százaléka 10-50 fős, 14,7 százaléka 50-100 fős, 20,5 százaléka 100-500 fős, 5,8 százaléka pedig 500 fő feletti IT csapatot foglalkoztat. Egyes kérdéseknél több válaszlehetőséget is meg lehetett adni.
Low-code, no-code technológia számokban
Az IDC adatai szerint (Worldwide Developer Census, 2022) 2022 elején világszerte 30 millió felhasználója volt a low-code, no-code technológiának. Az elkövetkező öt évre, 2027-re pedig megduplázódik a low-code, no-code felhasználók száma, 60 millióra nő. Európában az adatok szerint 7,5 millió felhasználója volt a low-code, no-code platformoknak, közülük 3,5 millióan számítanak laikusnak, vagyis ők azok, akik kevés IT tudással rendelkeznek.
Az IDC előrejelzése szerint az elkövetkező 1-2 évben a Fortune Top 1000 vállalatoknál szinte mindenhol ott lesz a technológia, hogy saját versenyképességüket növeljék.